A kezdetek nem nehezek, de némi szakértelemre van szükség, ha hosszú távon is élvezni szeretné az asztronómia örömeit. Gyakran ismételt kérdéseink segítenek az első lépések megtételében.
Gyakori kérdések teleszkóp vásárlása előtt
Nehéz elkezdeni az amatőr csillagászatot, vagy előzetes ismeretek nélkül is belevághatunk?
A válasz egyértelmű: könnyen belevághat. Nincs egyszerűbb, mint egy távcsövet az égre irányítani és nézni. De ha hosszú távon is élvezni szeretné ezt a gyönyörű hobbit, akkor egy kicsit mélyebbre kell ásnia. A távcső vásárlása előtt vagy közben ezért azt javasoljuk, hogy szerezzen be egy bevezető könyvet és egy csillagtérképet, hogy elsajátítsa az alapvető ismereteket és eligazodjon az égen.
Milyen távcsövet vásároljak?
Ez egy jó, de nehéz kérdés, amelyre természetesen nem lehet egy mondattal válaszolni. Először is tudnia kell, hogy mit szeretne megfigyelni. Ha például teljes mértékben a mély égbolt megfigyelésébe szeretne belevágni, és hozzáadni a kevésbé fényes galaxisokat is, akkor feltétlenül szüksége lesz egy 200 mm-es vagy annál nagyobb átmérőjű optikára. Valójában csak ettől az átmérőtől kezdve érdemes galaxisokat megfigyelni. Csak a távcsövek kínálnak ilyen átmérőt viszonylag alacsony áron.
Ha azonban a Hold és a bolygók rajongója, akkor egy kontrasztos képet nyújtó távcsőre lesz szüksége. Ha fontos Önnek a semleges színű és különösen kontrasztos kép, akkor érdemes lehet egy apokromatikus ED (egy speciális távcső típus) mellett dönteni, mert még nagy nagyítás mellett is tiszta színekkel rendelkező képet nyújt. Az optika mellett a távcsövek néhány más jellemzőjükben is különböznek egymástól. Egyesek különösen nehezek és stabilak, mások nagyon könnyűek és utazásra alkalmasak. Gyerekeknek különösen könnyen kezelhető távcsövek kaphatók, a számítástechnika iránt érdeklődőknek pedig lehetőség van a távcsövek PC-ről történő vezérlésére. További információkat talál ezekben a GYIK-ekben és más információs oldalainkon: „Általános megfontolások a távcső választásához”. Örömmel adunk személyes tanácsot, akár személyesen, akár telefonon. Hívjon minket, szívesen segítünk!
Melyik távcső alkalmas gyermekek és tinédzserek számára?
A 6 évesnél idősebb gyermekek az Omegon N 76/300 távcsővel kezdhetnek el csillagászkodni, és még lefekvés előtt vethetnek egy pillantást a Holdra. Lehetőségei korlátozottak, de ez a kis távcső robusztus és rendkívül könnyen kezelhető.
A könnyű távcső egyszerű azimutális állvánnyal nemcsak gyermekek, hanem serdülők és felnőttek számára is alkalmas a kezdőknek. Íme néhány példa:
Mennyit kell fizetnem egy jó távcsőért?
Ez az Ön igényeitől függ. Már 60 euró körül is találhatók távcsövek. Ha azonban okosan szeretne belépni az amatőr csillagászat világába, és nem szeretne csalódni, akkor célszerű legalább 300 eurót befektetni. Felső határ gyakorlatilag nincs: minél többet fektet be egy távcsőbe, annál jobb lesz az optikai minőség és a teljesítmény, a mechanikai stabilitás és a készülék élettartama.
Az 1000 euró feletti árú márkás távcsövek többnyire hosszú élettartamra készülnek. Természetesen vannak teljesen megfelelő távcsövek alacsonyabb áron is, de ha kifogástalan mechanikai minőséget és optikai teljesítményt szeretne, akkor érdemes kicsit többet befektetni.
Melyik távcső a legalkalmasabb utazáshoz?
Utazáskor gyakran szembesülünk a poggyász korlátozott helyével. Ezért célszerű inkább egy kisebb távcsövet választani, hogy az adott esetben a repülőgépen is elférjen a poggyászban. Ilyen célra például a Celestron NexStar SE vagy a Meade ETX ajánlható. Ha nem fontos Önnek a számítógépes vezérlés, akkor a Skywatcher Travelmax Maksutov is teljes mértékben kielégíti az igényeit.
Gyakori kérdések a távcsővel való megfigyeléssel kapcsolatban
Mit lehet és mit nem lehet megfigyelni távcsővel?
Van néhány különbség, amely a távcső méretétől, és így teljesítményétől is függ.
A Hold
A távcső számtalan krátert mutat meg, amelyek közepén néha kis hegyek láthatók, vagyis olyan struktúrák, amelyek a kráter kialakulásakor keletkezett kivetődésekre utalnak.
A bolygók
Naprendszerünk legnagyobb bolygója a Jupiter. Ez egy nagyon érdekes objektum megfigyelésre. Megnézheti a négy nagy galilei holdat, amelyek a Jupiterrel együtt egy kis naprendszernek tűnnek. Láthatók a folyamatosan változó felhőszerkezetek is. Látható a Nagy Vörös Folt is, amely egy 40 000 km hosszú ciklon a Jupiteren. A Szaturnusz esetében látható a nagy gyűrű, a Cassini-osztás, az egyenlítői sávok és néha fehér felhők is. Néhány kisebb hold mellett látható a Naprendszerünk legnagyobb holdja is: a Szaturnusz holdja, a Titán.
A Vénusz esetében megfigyelhetők a fázisok, mivel a mi perspektívánkból a Vénusz csak részben van megvilágítva a Nap által.
A mély égbolt
A Naprendszerünknél távolabbi objektumok is megfigyelhetők. Ilyenek például a planetáris ködök, mint a Lyra csillagképben található Gyűrű-köd (2000 fényév távolságban), a néha 1 millió csillagot tartalmazó gömbhalmazok, például az M13 (kb. 30 000 fényévre), galaxisok (csillagrendszerek, mint a Tejút), például az Androméda-galaxis (2,5 millió fényévre). Megfigyelhetők továbbá emissziós ködök is, ahol a csillagok születnek, például az Orion-köd, amely körülbelül 1500 fényévre található.
Természetesen lehetetlen felsorolni mindazt, amit távcsövekkel meg lehet figyelni. A lehetőségek gyakorlatilag korlátlanok, akárcsak maga az univerzum.
Szeretnénk azonban elkerülni, hogy csalódjon: a kis távcsövek csomagolásán néha gyönyörű színes képek láthatók, amelyeket a Hubble-űrtávcső készített. Azonban az objektumokat nem lehet úgy látni, ahogyan azok a képeken láthatók, főleg azért, mert ezek hosszú expozíciós idővel (több perc) készült asztrofotók. Egy jó távcsővel és a megfelelő kiegészítőkkel azonban Ön is készíthet szinte ugyanolyan szép fotókat.
Milyen kiegészítők kellenek?
A szükséges kiegészítők többek között attól függnek, hogy mit szeretnénk megfigyelni. Általában azonban tanácsos először a megfelelő okulárokat kiválasztani. A legtöbb távcső alapfelszerelése két okulárt tartalmaz, amelyek különböző nagyításokat tesznek lehetővé. Nem árt, ha további okulárokat vásárolunk, hogy nagyobb mozgásteret biztosítsunk magunknak.
Például célszerű, ha alacsony, közepes és nagy nagyítással is megfigyelhetünk. De a finomabb fokozatok is hasznosak. A bolygók megfigyelése például 150-szeres nagyításnál válik igazán érdekesé. A mély égbolton található objektumok viszont gyakran már alacsony nagyítás mellett is nagyon szép látványt nyújtanak.
Figyelem : minél kisebb az okulárok fókusztávolsága, annál nagyobb a nagyítás! A távcső típusától függően azonban csak egy maximális nagyítás célszerű.
Az okulárok mellett célszerű például egy holdszűrő vagy színes szűrők használata a bolygók kontrasztjának növelése érdekében. Ha nappal is szeretne csillagászkodni, akkor javasoljuk, hogy helyezzen napszűrőt a lencse elé. A Baader napszűrő fólia a legjobb választás erre a célra.
A Barlow-lencsék 2-3-szeresére növelik a távcső fókusztávolságát. Ha 2x-es Barlow-lencsét használ egy okulárral együtt, akkor a nagyítást megduplázza. Ha például egy olyan okulárt használ, amely a távcsövén 50x-es nagyítást biztosít, akkor a Barlow-lencse és az okulár segítségével 100x-es nagyítást érhet el. Ezzel elkerülheti további okulárok vásárlását, de véleményünk szerint ez mindig kompromisszumot jelent. Az egyedi okulárok jobb képminőséget biztosítanak.
Azt is fontolgatja, hogy távcsövét földi megfigyelésekhez is használja? Ebben az esetben felajánljuk Önnek a képfordító lencséket. A távcső mindig fejjel lefelé fordított képet ad. Az égbolt megfigyelésénél nem számít, hogy a kép fejjel lefelé vagy fejjel felfelé van-e. A földi megfigyelésnél azonban ez nem így van. A képfordító lencse visszafordítja a képet, hogy az fejjel felfelé jelenjen meg.
Ha szeretne belekezdeni az asztrofotózásba, akkor beszereznie kell a megfelelő kiegészítőket. A legegyszerűbb megoldás egy hagyományos kompakt digitális fényképezőgép és egy univerzális fényképezőgép-adapter használata. Azonban még jobb eredményeket érhet el digitális vagy analóg tükörreflexes fényképezőgépekkel. Ehhez különböző adaptereket és úgynevezett T-gyűrűket kínálunk, a fényképezőgép típusától függően.
Hogyan lehet jól megfigyelni?
Szeretnék galaxisokat megfigyelni, de a bolygókra is felkészülni. Milyen típusú távcsövet vásároljak?
A galaxisok megfigyeléséhez mindenképpen 200 mm-es vagy annál nagyobb átmérőjű távcsőre van szükség, mert véleményünk szerint csak ennél a méretnél válik érdekesé a galaxisok megfigyelése. Természetesen egy ilyen optika a bolygók megfigyelésére is alkalmas.
Nem számít, hogy Newton, Maksutov vagy Schmidt-Cassegrain távcsövet választ. Ugyanazon költségvetés mellett azonban a Newton-távcsövek kínálják a legnagyobb átmérőt.
Szeretnék nappal is földi megfigyeléseket végezni. Lehetséges ez?
Igen, minden távcsővel lehet földi megfigyeléseket is végezni. Mivel azonban a távcső fordított képet ad, olyan optikára van szükség, amely a tárgyat függőlegesen és oldalirányban is felegyenesíti. Newton-távcső esetén ehhez egy kiegyenesítő lencsére van szükség. Ha távcsővel rendelkezik, a legjobb megoldás egy 45°-os vagy 90°-os Amici-tükör használata.
Hogyan figyelhetem meg a Napot a távcsövemmel?
A Nap megfigyeléséhez egy napszűrőre van szükség, amelyet a lencse elé kell helyezni. A napszűrők fóliás vagy üveges kivitelben kaphatók. A lencse elé helyezve a szűrő csak a napfénynek egy apró, veszélytelen részét engedi be a távcsőbe. Így teljesen biztonságosan megfigyelheti a Napot. Határozottan nem javasoljuk az okulár elé helyezhető napszűrők használatát (amelyeket nálunk nem talál), mert azok veszélyesek lehetnek.
Figyelem : soha ne nézzen közvetlenül a távcsőbe anélkül, hogy napszűrőt helyezne az objektív elé!
Mit nyújtanak a színes szűrők?
A színes szűrők fokozzák a kontrasztot a bolygók megfigyelésekor. A megfelelő szűrőkkel olyan felületi részletek is észlelhetők, amelyek egyébként alig vagy egyáltalán nem láthatók. Szívesen segítünk Önnek abban, hogy megtudja, milyen szűrőkre van szüksége és mire használhatja azokat. Az Omegon gyártó színes szűrőkészletet kínál, amelyet különösen ajánlunk. A készlet hat különböző színes szűrőt tartalmaz, optimális ár-érték aránnyal. Belső tesztjeink során megállapítottuk, hogy ezek a szűrők kiváló optikai minőségűek, és a választék nagyon jól alkalmas a legkülönbözőbb bolygók kontrasztjának növelésére.
Vettem egy szűrőt. Hogyan kell rögzíteni?
A szűrőket nem a szem elé kell helyezni, hanem a távcső oldalára, az okulárok krómozott peremére kell csavarozni.
A zoom okulárok alkalmasak megfigyelésre?
A zoom okulárok jól használhatók a Nap megfigyelésére H-Alpha rendszerrel, valamint éjszakai megfigyelésre, például távcsövekkel.
Csillagászati megfigyeléshez csak kompromisszumos megoldásként használhatók. Nagy nagyítás mellett a látszólagos látómező jelentősen csökken, akár 40-45°-ra is. Csak a fix okulárok fókusztávolságai számíthatók ideálisan, és így biztosíthatnak tökéletes képet.
A zoom okulárok belsejében egy lencsékből álló csoportot mozgatnak, ami szükségszerűen azt jelenti, hogy ezek a lencsék már nem lehetnek ideális helyzetben az optikai rendszer belsejében. A lencsék alakja, ami a többi lencséhez viszonyított távolságot illeti, nem optimális.
A gyakorlatban ez kontrasztvesztést és élességcsökkenést jelent a széleken. Csillagok megfigyelése esetén ez hátrány. Nagy objektumok vagy csillagmezők megfigyelése esetén viszont ez alig vagy egyáltalán nem jelent problémát.
Gyakori problémák a távcsövekkel
Semmit sem látok, amikor a távcsövembe nézek: mi lehet a probléma?
Gyakran előfordul, hogy a kezdők csalódottak, amikor először néznek a távcsőbe. Ez leggyakrabban a rosszul meghatározott elvárásoknak vagy annak köszönhető, hogy nem találják meg a megfigyelni kívánt objektumokat.
Ne aggódjon! A legtöbb esetben a probléma gyorsan megoldható. Ehhez készítettünk Önnek egy rövid ellenőrző listát.
Ellenőrző lista:
- A távcsővel csak éjszaka és szabadban lehet csillagokat megfigyelni. Házban vagy nappal nem lehet megfigyelni.
- A megfigyeléshez le kell venni a távcső kupakját, és be kell helyezni az okulárt. Levette mind a kis, mind a nagy kupakot? Ha nem, akkor nem jut fény a távcsőbe, és minden feketének tűnik.
- Beállította-e megfelelően a távcsövet és a keresőt egymáshoz képest? Ha nem, akkor lehet, hogy olyan területet néz az égen, ahol nincsenek megfigyelhető objektumok. A legjobb, ha a keresőt egy objektumra irányítja a horizonton, például egy kéményre vagy egy harangtoronyra.
- Mindig kis nagyítással kezdje, állítsa be a kép élességét, majd fokozatosan növelje a nagyítást. Nem fog jó eredményt elérni, ha rögtön nagy nagyítással kezd. Ez is oka lehet a fekete képnek.
- Biztos benne, hogy az okulár tartóján beállította az élességet? Ha a fókusz nem a megfigyelni kívánt objektumokra van állítva, ez is magyarázhatja a fekete képet, amit lát.
- Be van állítva a távcső? A tükrök szállítás közben elmozdulhatnak. Ha túlzottan elmozdultak, a távcső nagy nagyítás mellett rossz minőségű képet ad.
- Hagyta-e a távcsövet elég ideig kihűlni a szabadban? A tükörnek és a tubusnak alkalmazkodnia kell a környezeti hőmérséklethez (akklimatizálódnia kell), ellenkező esetben a készülék nem fog jó minőségű képet adni.
- Mit figyelt meg? Akár nagy, akár kis nagyítás mellett, a csillagok megjelenése nem változik. Az olyan objektumok érdekesek, mint a bolygók és a ködök.
- Nem túl nagy a nagyítás a megfigyelni kívánt objektumhoz? Ha például egy gyenge galaxist 300-szoros nagyítással figyel, akkor nagy valószínűséggel a kép feketének fog tűnni. Minden objektumhoz más-más nagyítás illik. Használjon kisebb nagyítást, és próbálja meg újra! Próbálja ki a Holddal. Ez a legfényesebb objektum, és tökéletesen alkalmas az összes nagyítás kipróbálására.
Érdemes még aznap tájékozódni arról, hogy mit lehet a legjobban megfigyelni, mikor, hol és hogyan. Ehhez elengedhetetlen egy almanach, például az „Année Céleste” (Csillagászati évkönyv).
- Javasoljuk továbbá, hogy nyugodtan tanulmányozza át a készülék használati útmutatóját!
- Válassza a Holdat első próbaobjektumként. Ez a legkönnyebben megtalálható, és az első sikeres megfigyelés máris megoldja a kezdők számos problémáját.
Tanács : kezdetben kérjen tanácsot egy obszervatóriumtól vagy egy csillagászati klubtól. Franciaországban számos obszervatórium várja Önt szívesen! Ott tapasztalt amatőr csillagászokkal találkozhat, akik biztosan hasonló tapasztalatokat szereztek, mint Ön a kezdeti időszakban. Biztosan van egy csillagászati klub a lakóhelye közelében is. Erről az Association Française d’Astronomie (Francia Csillagászati Egyesület) weboldalán talál információkat.
Nagy nagyítás mellett a Hold és a bolygók teljesen elmosódottak. A készülék meghibásodott?
Általában a csillagászati objektumok felbontását nem az optika, hanem a „seeing” korlátozza. A csillagászok „seeing”-nek nevezik azt a légköri turbulenciát, amely elmosódottá teszi a megfigyelt objektumot. Azokon az éjszakákon, amikor a csillagok erősen csillognak, a távcső még fokozza ezt a csillogást. Azokon az éjszakákon, amikor nagy nagyítást lehet használni, ritkák. Ezenkívül a horizonttól való távolság is befolyásolja a légköri turbulenciát. Ha a megfigyelt objektum a horizont közelében található, a tekintetnek nagy mennyiségű levegőt kell áthatolnia, ami rontja a kép minőségét. A zenit irányában viszont a fénynek a légkörön keresztül tett útja rövidebb, és nagyobb nagyítás használható. Az aranyszabály a következő: a Hold és a bolygók megfigyeléséhez azoknak a horizonttól való távolságának legalább 40 foknak kell lennie.
A horizont irányába eső nagy légtér az egyik oka annak, hogy a nappali természet megfigyelésére szánt távcsöveket legfeljebb 50-szeres nagyítással szabad használni.
Felhívjuk figyelmét, hogy távcsővel nem szabad ablakon keresztül megfigyelni. A távcső optikájának felülete sokkal precízebb kezelést igényel, mint egy ablaküveg felülete. Ezért egyetlen távcső sem képes teljes teljesítményét kifejteni, ha ablakon keresztül figyelünk vele. Kizárólag kültéren használja a készüléket, miután kellően lehűlt. Az ablakok, tetők vagy meleg épületek közelében fellépő légturbulenciák jelentősen rontják a képminőséget nagy nagyítások esetén!
Ha kétségei vannak a távcső teljesítményét illetően, tesztelje azt kettős csillagokon. Itt a kontraszt olyan nagy, hogy rossz körülmények között is nagy nagyítások lehetségesek. Ezenkívül a zenit közelében szinte mindig található valami érdekes objektum.
A következő címeken találhat egy listát a kihívást jelentő objektumokról:
- /
- /
A Hold unalmasnak tűnik a távcsőben?
A Hold nagyon érdekes objektum azok számára, akik az első lépéseiket teszik a csillagos égbolton. Bármilyen távcsővel tökéletesen megfigyelhető. Azonban nem bármikor lehet megfigyelni. Ahhoz, hogy megkülönböztessük a Hold kontúrjait, erős kontrasztokra van szükség. A félhold fázisában a vetett árnyékok ideálisak. Teliholdkor nincsenek árnyékok a Holdon, és a kép unalmasnak és kontraszt szegénynek tűnik.
Szeretnék asztrofotókat készíteni. Mire van szükségem ehhez?
Az asztrofotózás legegyszerűbb módja egy fényképezőgép hozzáadása. Ezzel a csillagos eget fényképezőgép objektívvel fényképezheti. Szinte semmi másra nincs szüksége, csak egy pontosan működő állványra és, nagy fókusztávolságú objektívek esetén, egy hálós okulárra a követés ellenőrzéséhez. Az állványnak természetesen motoros követéssel kell rendelkeznie.
PC-okulárral a Holdat és a bolygókat közvetlenül a számítógép képernyőjére viheti, és rögzítheti a képeket. Ha nincs számítógépe, vagy inkább videokamerájára vagy televíziójára szeretné átvinni a képeket, akkor TV-okulárra lesz szüksége.
A webkamera nagyon népszerű eszköz asztrofotózáshoz. Főleg bolygóink és a Hold fényképezésére használják. Ehhez azonban szükség van egy PC-re vagy laptopra a távcső közelében, hogy a képeket közvetlenül át lehessen vinni. Az Omegon CCD Solar System Imager nagyon jól megfelel erre a célra. Valódi CCD-érzékelővel van felszerelve, és nem CMOS-érzékelővel, mint más kamerák. Különösen jól alkalmazható asztrofotózáshoz. 1,25″-es adapterrel csatlakoztatható a távcsőhöz. Javasoljuk, hogy használjon hozzá egy Barlow-lencsét is, amely meghosszabbítja a távcső fókusztávolságát, és így növeli a bolygók ábrázolási méretarányát.
Egy másik lehetőség a Brightstar Mammut CCD L429, amely egy igazi csillagászati kamera. A nagy érzékenységű érzékelő és a termoelektromos hűtés segítségével rövid bevezető idő után gyönyörű mélyég-fotókat lehet készíteni, amelyek évekkel ezelőtt még csak a szakemberek számára voltak elérhetők.
- Ha kompakt digitális fényképezőgépe van, azt univerzális fényképezőgép-adapter segítségével csatlakoztathatja a távcsövéhez.
- Ha tükörreflexes fényképezőgéppel rendelkezik, azt egy fényképezőgép-adapter és egy megfelelő T-gyűrű segítségével közvetlenül a távcsőhöz csatlakoztathatja.
- A bolygók fényképezéséhez egy vetítőadapterre van szükség, amelybe egy okulárt helyeznek be, hogy a bolygót a fényképre vetítsék.
Ha részletes tanácsra van szüksége az asztrofotózásról, egyszerűen vegye fel velünk a kapcsolatot.
A nagyításhoz inkább Barlow-lencsét vagy megfelelő okulárokat használjak?
Véleményünk szerint semmi sem felülmúlja egy jó okulár teljesítményét. A Barlow-lencse ugyanis mindig egy további optikai alkatrész, amelyben tükröződések keletkezhetnek, amelyek ronthatják a kép minőségét. Ugyanakkor a Barlow-lencse természetesen praktikus. Webkamerás fényképezéshez gyakorlatilag elengedhetetlen, mert lehetővé teszi a távcső fókusztávolságának meghosszabbítását, és így a bolygó reprodukciós méretarányának növelését.
Az okulárban nem a megcélzott földi objektumot látom, hanem csak a másodlagos tükröt.
Két lehetséges oka lehet ennek. Vagy nem helyezte be az okulárt az okulártartóba, vagy a szem és az okulár közötti távolság túl nagy. Helyezze a maximális fókusztávolságú okulárt az okulártartóba, és helyezze a szemét olyan pozícióba, hogy az csak egy milliméterre legyen az okulár lencséjétől. Akkor a másodlagos tükör eltűnik. Ha a fókuszálás ellenére is csak egy világos vagy sötét felületet lát, amelyen nincs struktúra, az azt jelenti, hogy a távcső egy olyan helyre van irányítva, ahol nincs semmi.
Alapvető ismeretek a távcsövekről
Miből áll egy távcső?
A távcső az optikából, a tartóból, az állványból és az okulárból áll. Itt többet mesélünk a különböző alkatrészekről. A főbb különbségek a kialakítás típusában rejlenek: különösen a lencsés távcsöveket (refraktorok vagy távcsövek) és a tükrös távcsöveket (reflektorok) lehet megkülönböztetni. Ez a két típus további alkategóriákra osztható.
Tükör- vagy távcső? Schmidt-Cassegrain vagy Maksutov? Aki ezeket a zavarba ejtő kérdéseket teszi fel magának távcsővásárlás előtt, szeretné tudni a különböző típusok előnyeit és hátrányait.
A refraktor vagy távcső egy lencsés távcső
- Fraunhofer-féle akromat: klasszikus távcső elve, de kromatikus aberrációval jár.
- ED apokromát: két vagy három lencsés távcső, ED lencsével, amely csökkenti a legtöbb kromatikus aberrációt és maximális kontrasztot biztosít. Ezek között a távcsövek között találhatók olyan három lencsés optikák is, amelyek nagyon jól korrigálják a kromatikus aberrációkat és a látómező görbületét, és így nagyon alkalmasak asztrofotográfiára.
A reflektor egy tükörös távcső
- Newton-távcső: Isaac Newton által feltalált klasszikus távcső, amely egy elsődleges és egy másodlagos tükörből áll. Egyszerű és bevált rendszer.
- Maksutov-Cassegrain: rendszer, amely egy elsődleges tükörből, egy másodlagos tükörből és egy meniszkusz alakú korrekciós lencséből áll.
- Schmidt-Cassegrain: hasonló a Maksutov-hoz, de a korrekciós lencsét egy Schmidt-lap helyettesíti, amelyet az optika elé helyeznek a szférikus aberráció korrekciója érdekében.
Optikai jellemzők, mint például a lencse nyílása és a fókusztávolság: minél nagyobb a távcső nyílása, annál több fényt gyűjt össze. Ez a jellemző legtöbbször fontosabb, mint a fókusztávolság, amelyből a távcső nagyítási képessége származik.
Egy jó távcső nagyon szép, kontrasztos képet ad. Az optikai útvonalban nincsenek olyan alkatrészek, amelyek vignettáláshoz és fényveszteséghez vezethetnek (mint például a tükörös távcső esetében). Nem jelennek meg diffrakciós csíkok, és a nyílt csillaghalmazok tűhegyesek és nagyon esztétikusak. Másrészt ezeket a távcsöveket általában csak kis átmérőben gyártják, mert ellenkező esetben nagyon nehezen kezelhetők és drágák is lennének. Ezenkívül sok rövid fókusztávolságú távcsőben kromatikus aberrációk jelentkeznek.
Ezzel szemben a reflektorok nagyon nagy átmérőjűek, így rengeteg fényt gyűjtenek össze. Ez például a mély égbolt megfigyelése szempontjából fontos. Ha összehasonlítjuk az azonos átmérőjű távcsövet és a reflektort, látható, hogy a reflektor általában gazdaságosabb.
A tartó típus: itt megkülönböztetjük az asztronómiai tartót (ekvatoriális vagy parallaktikus) és az egyszerű tartót (azimutális). Az előbbi a legtöbb megfigyeléshez ajánlott, mert egyetlen kerék forgatásával a távcső kompenzálja a Föld forgását, és a célzott égi objektumokat a látómezőben tartja. Az azimutális tartószerkezet viszont egyszerűbb felépítésű és könnyebben kezelhető, könnyebben szállítható, és különösen a nappali természetmegfigyeléshez alkalmasabb.
Egyes távcsövek emellett GoTo vezérléssel is rendelkeznek, amely gyakran lehetővé teszi, hogy egy gombnyomással nagyon egyszerűen és automatikusan megcélozzon több ezer, a beépített processzorba rögzített égi objektumot.
Vezérelhetem a távcsövemet a számítógépemről?
Ha a távcsöve GoTo funkcióval rendelkezik, akkor külső számítógépről is vezérelhető. Általában azonban nem javasoljuk ezt a vezérlési módot kezdőknek. Elvileg a vezérlőpult már rendelkezik a PC-vezérlés összes funkciójával. A kezdők számára fontosabb, hogy először megértsék a vezérlőpult működését, és megismerjék a távcső alapvető funkcióit.
Íme néhány tipp azoknak, akik PC-vezérlést szeretnének használni:
A PC-vezérlés csatlakoztatása általában RJ45 csatlakozóval (a távcső oldalán) és RS232 csatlakozóval (a PC oldalán) történik. Az RJ45 csatlakozó nem a távcsőbe, hanem a vezérlőegységbe illeszkedik. A Celestron és a Skywatcher számos GoTo-állványához mellékeli a kábelt.
Ha számítógépe nem rendelkezik RS-232 porttal, akkor USB-RS-232 adaptert használhat. Ez az adapter a Skywatcher készülékekhez is alkalmas. A szoftver tekintetében különböző csillagtérkép-programokat használhat, például a Redshiftet vagy a freeware „Cartes du Ciel” programot. A gyártók is kínálnak saját programokat. A Meade szoftvere Autostar, a Celestroné pedig Nexremote néven ismert.
Előfordul, hogy azért keresnek meg minket, mert a PC és a vezérlő közötti kapcsolat nem működik. A legtöbb esetben a hiba a PC-ben és az RS232-USB adapterben van. Javasoljuk, hogy a készülékkezelőben rendeljen hozzá egy másik COM portot az RS232-USB adapterhez, majd indítsa újra a PC-t. Az újraindítás után ellenőrizze az eszközkezelőben, hogy a COM-port valóban megváltozott-e, és javítsa ki a vezérlőszoftverben is. Ha ezután sem jön létre kapcsolat, javasoljuk, hogy cserélje ki az RS232-USB adapter illesztőprogramját egy eredeti Prolific illesztőprogramra. Ha el akarja kerülni az RS232-USB adapterrel gyakran előforduló problémákat, javasoljuk, hogy vezeték nélküli megoldást használjon. Az Omegon SkyFi Wireless-Lan adapter iPhone, iPad vagy PC-vel is használható.
Elvileg a távcső vezérlése minden újabb Windows verzióval működik, ha az USB-RS232 adapter rendelkezik megfelelő illesztőprogrammal. Ha a Meade vagy a Celestron vezérlőszoftvere csak egy régebbi operációs rendszer verzióra készült, akkor használhatja a kompatibilitási módot. Alternatívaként a legtöbb standard planetárium szoftver rendelkezik megfelelő interfésszel.
Ha ezeknek az útmutatásoknak a betartása ellenére sem sikerül kapcsolatot létesíteni a távcső és a számítógép között, akkor ez olyan probléma, amelyben a gyártó tud a legjobban segíteni. A kapcsolattartási címeket a Technikai támogatás menüpontban találja.
Vannak olyan, teljesen felszerelt távcsövek, amelyek GoTo funkcióval rendelkeznek. Így a mellékelt kis számítógéppel gyakorlatilag bármely objektumhoz közelíthetünk. Itt talál néhány kiválasztott távcsövet, amely rendelkezik ezzel a technológiával! Egyes távcsöveknél lehetőség van arra is, hogy egy interfészen keresztül a távcsövet a számítógéphez csatlakoztassuk. Ehhez egy olyan programra (vagy illesztőprogramra) van szükség, amely támogatja a távcső ezen funkcióját. Ilyen például a Starry Night program.
Mit nyújt egy motor a távcsövemnek?
Számos, ekvatoriális állvánnyal felszerelt távcső motor nélkül kerül forgalomba. Miután a távcsövet a Sarkcsillagra igazítottuk és egy objektumra irányítottuk, a földi forgás kompenzálása érdekében el kell forgatni a rektaszcenziós tengely kerekét, hogy az objektum a látómező közepén maradjon. Hosszú megfigyelés során azonban ez nagyon fárasztó lehet. A motor megkímélheti Önt ettől a munkától, és lehetővé teszi, hogy teljes mértékben a megfigyelésre koncentráljon.