A távcsövek kompakt, nagy nagyítású távcsövek, amelyek nagy távolságok megfigyelésére szolgálnak. Ezen kívül mit kell még tudni róluk?
Mi az a távcső?
Nagy nagyítású távcső. Használati területei a nagy távolságok megfigyelése és a közepes távolságok részleteinek megfigyelése (pl. célok megfigyelése, sportlövészet, vagy vadászok számára a vad azonosítása).
A távcsövek egy szemüveges távcsövek, amelyek nagyítása a használt okulártól függően körülbelül 20-80-szoros. Mindig akkor használják őket, amikor nagy távolságokat kell áttekinteni, vagy nagy, nyílt területeken kell megfigyelni a természetet. A nagy víztükrök a klasszikus felhasználási területük. A távcső kiválóan alkalmas lassabban mozgó tárgyak megfigyelésére, például úszó kacsák, libák, merülő madarak, sirályok, kormoránok vagy más vadmadarak megfigyelésére. A nagy nagyítás miatt a látómező nagyon kicsi.
Ilyen célokra az optika lehetővé teszi olyan részletek észlelését, amelyek távcsővel egyszerűen nem lennének láthatók: mekkora a fehér folt a (tizedik) külső elsődleges repülő tollán annak a nagy sirálynak, amely 400 vagy 500 méterre úszik? Fehérfejű sirályról vagy pontusi sirályról van szó? Talán kinyújtja a lábát a vízből, hogy megtisztítsa magát, és láthatja, hogy az halvány sárga vagy élénk sárga színű-e. A feje inkább tiszta fehér, vagy sötét árnyalatú? A modern, bevonatos lencsékkel ellátott távcsövek segítségével megoldhatók azok a meghatározási problémák, amelyek korábban megoldhatatlanok voltak.
A távcsővel való megfigyelés szépsége abban is rejlik, hogy nem kell zavarni az állatokat, mert nagy távolságot lehet tartani tőlük. A ritka ragadozó madarak (tengeri sas, királysas, vándorsólyom) megfigyelése a fészkük közelében felelőtlenség lenne, ha csak hagyományos távcsővel lennénk felszerelve. Nagy távolságból (> 1000 m) nem zavarjuk őket, és mégis részesei lehetünk ezeknek az érdekes, nagy testű madaraknak a családi életének, mert részletesen követhetjük nyomon a fészkükbe és onnan való ki-be járásukat.
Mit jelentenek a távcsőn található számok?
A távcsövön általában két szám található, pl. „40×62” vagy „15×50”. Az első érték mindig a nagyítást, a második pedig a lencse átmérőjét jelöli milliméterben. Egy „40 x 62” jelölésű távcső tehát 40-szeres nagyítást biztosít, és a lencse átmérője 62 milliméter. A 40-szeres nagyítás azt jelenti, hogy egy 40 méterre lévő madarat úgy lát, mintha 1 méterre lenne.
Melyek a távcsövek szokásos nagyítási tényezői?
- Általában 30-szoros a szokásos, fix nagyítás, míg a változó nagyítások 15-szeres és 60-szoros között mozognak.
- A kisebb nagyítás megkönnyíti a tárgy megtalálását, majd megfigyelni azt nagyobb nagyítással.
Mire kell különösen figyelni távcső vásárlásakor?
A távcső vásárlásakor fontos szempont a fényerő. A készülék fényerejét elsősorban a lencse átmérője határozza meg, vagyis a készülék jellemzői között szereplő második szám. Aki változó fényviszonyok között, kültéren tartózkodik, annak legalább 80 mm-es objektívátmérőjű távcsövet kell választania. Minél nagyobb az objektív lencse, annál több fény jut be a távcsőbe.
A fényerősség azonban a használt üveg minőségétől és kezelésétől, valamint különösen a választott nagyítástól is függ. A nagy nagyítások „fogyasztják” a fényt, vagyis minél nagyobb a beállított nagyítási tényező, annál sötétebb lesz a kép.
Mennyibe kerül egy jó távcső?
Az elv itt ugyanaz, mint minden más precíziós eszköz esetében: aki magas színvonalú minőséget szeretne, ne habozzon pénzt fektetni egy csúcsminőségű távcsőbe, például a ZEISS vagy a Swarovski márkától. Ezek a készülékek 1500 és 2000 euró közötti áron kaphatók, de egy életre szólnak. Aki tudja, hogy távcsövét gyakran fogja használni a szabadban, változó időjárási körülmények között, annak nem érdemes spórolnia a vásárláskor.
Azok a kezdők, akik még nem tudják, hogy a madármegfigyelés egész életük szenvedélyévé válik-e, elég, ha közepes minőségű készüléket vásárolnak, amely napközben, napsütésben kiváló eredményeket, felhős időben pedig jó vagy kielégítő eredményeket biztosít. Az ilyen távcsövek ára körülbelül 200 és 500 euró között mozog.
A vásárláskor, mint mindig, a döntő kritériumok azok, hogy hogyan, mikor és milyen gyakran szeretné használni a távcsövet. Hasonlítsa össze az autóval: egy üzletkötő, aki évente 100 000 kilométert tesz meg, biztosan többet fog befektetni a járművébe, mint valaki, aki csak alkalmanként utazik, és talán egy olcsó, technikailag kiforrott és megbízható autót választ, de ez valószínűleg nem a legjobb választás egy sokat utazó személy számára.
Milyen kiegészítők kellenek a távcsőhöz?
A legtöbb ember 10-szeres vagy 12-szeres nagyítású távcsövet még gond nélkül, remegés nélkül tud a kezében tartani. Egy sokkal nagyobb nagyítású távcső esetében ez a kérdés természetesen nem merül fel. Ilyen esetben feltétlenül szükség van egy állványra, amelyre a távcsövet úgy lehet felszerelni, hogy minden irányban mozgatható legyen. Az, hogy a technikailag kifinomultabb gömbcsuklós tartót vagy a forgatható, dönthető fejet választja, valójában másodlagos kérdés. A legjobb, ha mindkettőt kipróbálja, majd azt a rendszert választja, amelyikkel jobban érzi magát.
Természetesen mindkét rendszer lehetővé teszi a távcső rögzítését a választott pozícióban. Ez akkor hasznos, ha hosszabb ideig szeretne megfigyelni egy érdekes madarat, vagy megmutatni azt egy kísérőjének („nézd meg a távcsövemben, megláttam a vörösnyakú vöcsököt!”). A legtöbb esetben egy kézmozdulattal feloldhatja, majd újra döntheti vagy elforgathatja a távcsövet, pl. amikor a vízimadár hirtelen felrepül, vagy egyszerűen „kikerül a képből”. Körülbelül 50 eurótól kaphatók jó minőségű fém állványok. A gömbfejek vagy forgófejek ára 30 és 50 euró között mozog.
Egy másik fontos tényező a súly. A fa állványok nagyon stabilak, de nehezek. Főleg rögzített használatra alkalmasak, vízben is. A fém, és különösen az alumínium, a kis súly mellett nagy stabilitást biztosít (ami szeles időben fontos!). Mindazok, akik távcsövet és állványt hordoznak nagy távolságokra, biztosan értékelni fogják minden megtakarított grammot. A szénszálas állványok, amelyek azonban drágábbak, ebben a tekintetben a legjobbak.
Miért használnak sok madármegfigyelő távcső mellett távcsövet is? Tényleg mindkettőre szükség van?
Nem, a távcső és a távcső használati területe eltérő. Ezért a lelkes megfigyelők gyakran mindkettőt magukkal viszik. A viszonylag nagy látómezővel rendelkező távcső alkalmas a légtér megfigyelésére, vagy például az erdő szélének, folyópartnak a vizsgálatára, hogy vannak-e ott érdekes madarak. A távcső a térben való tájékozódásra is szolgál. Ha a távolságok kicsiek, vagy zárt tájon (erdő, cserjés) tartózkodunk, a távcső gyakran tökéletesen elegendő.
Ha azonban érdekes megfigyelni való tárgyat fedezünk fel, különösen nyílt tájon, érdemes lehet a nagy nagyítású távcsővel közelebb menni hozzá, és részletesebben megvizsgálni.
Természetesen a távcsövekkel a mozgó madarakat is lehet követni. De a kisebb látómező miatt ehhez gyakorlás szükséges. Nem könnyű a gyorsan elrepülő madarat a képben tartani, miközben a távcsövet követjük. Azonban minél többet gyakorolunk, annál biztosabbak lehetünk abban, hogy megtaláljuk a madarat az égen, vagy „lefagyasztjuk” a repülő madarat, mert az idő alatt megtanuljuk a mechanizmus kezelését, amely így automatikussá válik (hasonlóan az autóhoz: a kezdő még a sebességváltó kart nézi, hogy megtalálja a megfelelő fokozatot, míg a tapasztalt sofőrnek ez már automatikusan megy). Kérjük, olvassa el a madármegfigyeléssel kapcsolatos GYIK-ünket is.
Mit jelentenek a távcsöveken szereplő HD és ED rövidítések?
A távcső minősége számos tényezőtől függ. A beépített lencsék számán, a felületkezelésen, a lencsetartókon, a tok anyagán és az okulárok kialakításán kívül a használt üveg típusa is fontos tényező. A kiváló minőségű távcsövek gyakran speciális, fluoridot tartalmazó üvegeket használnak, amelyek különleges fénytörési tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezeknek az üvegeknek a gyártása hosszú időt vesz igénybe, és feldolgozásuk is nehéz, de a kromatikus korrekció és a látómező korrekció tekintetében lényegesen jobb eredményeket adnak, mint a normál üvegből készült optikák.
Az egyszerű üvegekkel ellátott távcsövek 30-szoros nagyításnál látható kékes szegélyeket mutatnak, míg a speciális üvegekkel ellátott optikák általában 60-szoros nagyításig tiszta színeket nyújtanak. A csúcskategóriás márkák, mint például a ZEISS, Swarovski, Leica, Optolyth és Kowa-Prominar, gyakran használnak speciális üveget, anélkül, hogy ezt megemlítenék. A középkategóriában azonban a Leupold, Omegon, Meopta, Minox, Celestron, Meade, Vixen, Nikon és néhány más gyártó is kínál már speciális üveggel ellátott távcsöveket.
A normál üveggel ellátott modellektől való megkülönböztetés érdekében a gyártók gyakran használják a HD rövidítést a High Definition (nagy felbontású) üvegre, az ED rövidítést pedig az Extra Low Dispersion (extra alacsony szórású) üvegre. Az ED/HD üveggel ellátott optikák lényegesen jobb minőséget nyújtanak, de jóval drágábbak is.